Birs eladó termelőtől

...leírása

​

A birs a Pomoideae (almafélék) alcsaládjába tartozik, tudományos neve Cydonia oblonga Mill. Termesztett fajtáink ennek a fajnak a leszármazottai. A birs egyes szerzők szerint több mint négyezer éve ismert növény. Őshazája nagy valószínűség szerint Perzsia, Turkesztán, illetve a Kaukázus vidéke, ahol 600-700 méterrel a tengerszint felett is megtalálható. Nyéki (1990) szerint a közép-európai hegyvidékeken 1000 m tengerszint feletti magasságban is előfordul. Vadon inkább a folyók, tavak partján találkozhatunk vele, ritkábban a déli domboldalakon. Ma már az egész világon elterjedt. Megterem Skandináviától Dél-Afrikáig, Amerikától Ázsiáig.

​

Hazánkban is régóta termesztik, de jelentősége – más országokhoz hasonlóan – messze elmarad a többi gyümölcsfaj mögött. Főleg házikerti gyümölcs, de üzemi méretű ültetvények is találhatók. Szenci (1994) adatai szerint hazánkban 1980-ban 24 hektár árugyümölcsöst, 1991-ben pedig 107 hektárt tartottak nyilván. Becslések szerint évente 3-5 ezer tonna termést takarítunk be.

​

Nyersen ritkán fogyasztjuk, húsa kemény, íze fanyar, savanykás. Feldolgozva birssajt, kompót, zselé, cukorkatöltelék, gyümölcsíz és a nagyon kedvelt ivólé formájában kerül asztalunkra. A gyümölcsfeldolgozó ipar szívesen használja aromagazdagsága és magas pektintartalma miatt. Gyümölcse 7-13% cukrot, 1,5-3,5% pektint és 12-24 mg-% C-vitamint tartalmaz. P-vitamin-tartalma pedig eléri a 300 mg-% értéket.

 

 

...termesztése

 

Termesztett birsfajtáink jól gyökeresednek, saját gyökerükön is jól teremnek. Faiskolákban vadbirsalanyra oltva szaporítják. A legáltalánosabban használt klónalanyok az A-birs és az EMA klónalany. A birs klónalanyon korábban termőre forduló, de kisebb méretű fát nevel.

​

A birs természetes alakja 3-6 méter magas, 3-4 méter átmérőjű, legtöbbször félgömb alakú, ágas bokor, ritkábban fa. Hajtásai a csúcsi részük felé vékonyodnak. Rügyei hajtás- és vegyesrügyek. A vegyes rügyek többnyire az egy- vagy többéves vesszők, gallyak hajtásainak csúcsán helyezkednek el. Ezekből 6-8 leveles hajtás fejlődik, melyek csúcsán hozza a virágot és a termést.

​

A birset, miután természeténél fogva inkább bokor, mint fa, célszerű bokor alakúra vagy alacsony törzsű bokorfának nevelni. A bokorforma könnyen elérhető, ha a talaj felett 20-40 cm magasságban elágaztatjuk, vagyis visszametsszük a suhángot. A 60-70 cm törzsmagasságú bokorfa kialakítása nehézkes a birs kusza, szabálytalan növekedése miatt.

​

A tenyészterület leginkább a fajták növekedési erélyétől és a talaj minőségétől függ. Számításba kell venni, hogy a kifejlett birsbokor 3–6 méter magas, és 3–4 méter széles. Ezért számára 20–25 m2 tenyészterület javasolható (5–6 × 3–4 m).